Lszerszmok
az idk folyamn szmos vltozatuk alakult ki. Legrgibb eredet az egyszer kancahm, ami mindssze kt szles szjbl, a hzbl s a nyakszjbl llt. Ezeket a hmcslk s a br- v. ktlistrng tartotta ssze, az egszet pedig a veseszj rgztette. A ksbbi lszerszmokon mr kln nyakszj s vllszj tallhat, az utbbihoz kapcsoldik a kpakulcs s a hasl. Az istrngtska elcsszst htszjjal v. gykszjjal akadlyoztk meg. A jelenlegi lszerszmok rsze a szgy hm v. szgy el (a szgyelkarikval), a vllszj, a kpa (a kpakarikval), hasl, az gykszj, az istrng, ritkbban a farhm v. farmatring. A klnbz tartozkok, a csatok s veretek kezdetben egyszerbbek voltak, csak ksbb vltak dszess; a kezdetben dsztelen kantrt eleinte zablapecekkel, ksbb 2 v. 4 zablakarikval lttk el. Ezzel egytt megjelentek a nemesfm vretekkel, fityegkkel, rojtokkal, sallangokkal kestett, gazdagon dsztett kantrok. Napjainkra a k- s a fmdsztsek divatja elmlt, csak a sallangok s azok vereteinek hasznlata maradt meg. Az istrng lehet egyszer ktlbl, de lehet brrel bevont ktlbl kszlt. A lszerszmokat a kivitelezsk alapjn szoks a nehz dszhmok, a knny dszhmok, az egyszer csipkzett hmok, a fm veret hmok, a sima, egyszer fekete veret hmok, ill. a sima veret, gmblytett szjazat hmok kz sorolni. A lovak irnytsra szolgl a gyepl; a kt lovat egytt a keresztszrral, az n. Szchenyi- v. francia szrral a fogat valamennyi lovt kln is lehet irnytani. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
