Jegyek
A fejen. ajkakon s lbakon tallhat fehr terletek, az n. jegyek jl felhasznlhatk a lovak azonostsra. Ezeket pontosan feltntetik a tenyszt egyesletek ltal alrt dokumentumokban. A szoksos jegyek mellett a has alljn vagy a l oldaln elfordulhatnak fehr foltok s fehr szrrel bortott pttyk, az elbbiek nagyobb gyakorisggal a Clydesdale fajtnl.
AZONOST JEGYEK
Azokat a fehr szrrel bortott terletetek, amelyeket a nyereg vagy a heveder okoz, n. "szerzett jegyeknek nevezzk. Ide sorolhatjuk tulajdonkppen a stssel vagy fagyasztssal ksztett blyegeket is, amelyeket az azonostso megknnytse s a lopsok elkerlse vgett alkalmaznak. A fagyaszts eredmnyekpp fehr szrbl - szrke lnl fekete szrbl - ll azonost szmot s betjelet visel az llat. A blyegzsnek egy msik mdja, hogy a jelet a patba stik forr vassal. Szintn felhasznljk az azonostshoz a forgkat, amelyek apr rendezetlen szrrel bortott terletek, s ezek is llandak. A szarugesztenyk a lbak bels felletn egyfajta "l-ujjlenyomatnak" is tekinthetk. Szintn vltoztlanok s egyediek, mgsem alkalmazzk ket azonostsra.
JEGYEK A LBON
A lb jegyei ltalban fehrek. Ezek a kvetkezk: hermelinkesely - ha a pataszl krnyke fehr, kesely csdben, bokban stb. - attl fggen, hogy meddig tart a fehr rsz, de sohasem r a lbt fl; harisnys - ha a fehr szrk a lt fltt is megtallhatk. A zebrecskok - stt szrrel fedett gyrk a lbon, primitv eredt, s a rejtzkdst volt hivatott szolglni. Ez egszen si fajtkon tallhatjuk meg, mint pldul a Highland vagy a Fjord. A franciaorszgi Lascauxban a barlangok faln tallt festmnyeken ugyanilyen lb lovakat lthatunk.
LBVGEK SZNE
A palaszrke lbvgeket szeretik a legjobban. Ezt tmrebbnek s gy ellenllbnak tartjk. A viaszsrga lbvgrl ezzel szemben gy vlekednek, hogy azok gyengbbek s trkenyebbek. Ezt ugyanakkor mg nem bizonytotta senki. A viaszsrga lbvgeket ltalban keselylb vagy harisnys lovaknl tallunk. Az apploosnak s ms foltos lovaknak gyakran van szrke-srga cskos lbvge.
HTSZJ
A htszj a faroktl ered, s gyakran egszen a marig r. Majdnem mindig a fak valamelyik rnyalatval (srgafak, egrfak, mogyorfak) fordul el, s gyakran tallunk zabracskot is a lbon.
A htszj s a fak szn a primitv fajtkra volt jellemz, melyek a jgkorszak eltt s utn ltek. Megtalljuk ezta sznsszelltst a Przewalski lnl s a tarpnnl is, valamint azoknl a fajtknl, amelyek kzeli rokonsgban llnak velk. A spanyol l egyik trzsnek gynyr srgafak szne s fekete srnye, valamint htszja volt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
