Sport és szórakozás

Mivel az ember mindig is szerette a versenyzést, nagyo valószínű, hogy a háziasítás egész korai időszakától összemérték lovaik képességeit, gyorsaságát. A legkorábbi feljegyzések azonban a harcikocsik közötti versenyekről maradtak fenn, évszázadokkal megelőzve a lovas alatti versenyeket.

FOGATHAJTÁS

A kocsiverseny népszerű volt az ókori görögöknél, és szerepelt a római cirkusz programjában. Ennek mai utódjának tekinthetjük az ügetőversenyeket és a  fogathajtást.  Kellemes elfoglaltság a hobbihajtás, amelyhez gyakran igen elegáns kocsikat használnak. A versenyszerű fogathajtás is nagyfokú eleganciát feltételez: a versenyek "küllemi bírálatból", díjhajtásból, majd ezt követően egy kemény próbatételt jelentő maratonhajtásból - 27 km-es terepverseny - és végűl akadélyhajtásból állnak.

LÓVERSENYZÉS

A lóversenyzés vagy galoppverseny "a sportok királya" századokon át a sportélet jelentős összetevőja volt, de mai formáját az angol telivér XVII-XVIII. sz.-i kialakulásának köszönheti. A híres angol versenypályákat a XVIII. sz.-ban alapították, és klasszikus versenyeiket, mint pl. a Derby vagy Oaks-ot vették mintául a lóversenyzéssel foglalkozó más országok is (ilyen a Kentucky Derby az USA-ban, vagy a klasszikus versenyek Új-Zélandon). Nagy-Britanniában és Írországban télen is folytatódnak "steeplechase" akadályversenyek formájában, amelyek közül a leghíresebbek az aintreei Grand National és a Cheltenham Gold Cup Mindkét országban rendeznek "ponttól-pontig" versenyeket amatőr lovasok részére.

DÍJLOVAGLÁS, DÍJUGRATÁS ÉS A MILITARY

A lovassport legtöbb szakágának a gyökerei a háborús gyakorlatokban keresendők. Még a szigorú előírásokhoz kötött, magas technikai képzettséget igénylő díjlovaglás is - ami klasszikus reneszánsz lovaglás XX. sz.-i változata - az európai hadseregek XIX. sz.-i lovassági feladataira vezethető vissza. Elsőnek azonban a görög tábornok és történetíró Xenophon (i. e. 430-355) volt az, aki leírt speciális mozgásformákat és edzésprogramokat lovak részére.

A díjugratás, ennek a manapság nagy népszerűségnek örvendő szakágnak is szoros a kapcsolata a katonasággal, mivel az akadályokon való lovaglás tudományát az olasz kapitány Federico Caprilli (1868-1907) helyezte először elméleti alapokra és alkalmazta a lovasság kiképzésében.

A "military" őse egy komplett erőpróba volt a katonatiszteknek és lovaiknak. Három fázisból állt: díjlovaglásból, terepversenyből, és végül egy akadálypályán történő díjugratásból.

TÁVLOVAGLÁS ÉS HOBBI
A távlovaglásnak is - amely során nagy távolságokat tesznek meg lóháton - katonai múltja van, és modern formája is igen speciális és komoly fejlődésen átesett sportág. Általban a legjobb hosszútávú lovak az arabok vagy ezeknek keresztezett utódjai. Ugyanakkor a lovakat gyakran csak magáért a lovaglás öröméért lovagolják terepen "wetsern"(ld. VersenyágakI. - II.) vagy "angol" stílusban. Az angol és az ír lóbarátok szívesen töltik a telet falkázással, amikoris lóháton követik a kopókból álló falkát, a terepen átugratva minden útjukba kerülő akadályt. Más népek is hódolnak a falkázás örömeinek, mint pl. a franciák vagy az amerikaiak.

 DÁMANYEREG

Egészen az 1920-as évekig a hölgyek többsége dámanyeregben lovagolt. Manapság ennek az elegáns lovaglási módnak az újjáéledését tapasztalhatjuk, főként Nagy-Britanniában, ahlo van külön egy "Hölgyek Dámanyerges Egyesülete" is, amely évente rendez egy bemutatót és számos továbbképzést.