Sport �s sz�rakoz�s

Mivel az ember mindig is szerette a versenyz�st, nagyo val�sz�n�, hogy a h�zias�t�s eg�sz korai id�szak�t�l �sszem�rt�k lovaik k�pess�geit, gyorsas�g�t. A legkor�bbi feljegyz�sek azonban a harcikocsik k�z�tti versenyekr�l maradtak fenn, �vsz�zadokkal megel�zve a lovas alatti versenyeket.

FOGATHAJT�S

A kocsiverseny n�pszer� volt az �kori g�r�g�kn�l, �s szerepelt a r�mai cirkusz programj�ban. Ennek mai ut�dj�nak tekinthetj�k az �get�versenyeket �s a  fogathajt�st.  Kellemes elfoglalts�g a hobbihajt�s, amelyhez gyakran igen eleg�ns kocsikat haszn�lnak. A versenyszer� fogathajt�s is nagyfok� eleganci�t felt�telez: a versenyek "k�llemi b�r�latb�l", d�jhajt�sb�l, majd ezt k�vet�en egy kem�ny pr�bat�telt jelent� maratonhajt�sb�l - 27 km-es terepverseny - �s v�g�l akad�lyhajt�sb�l �llnak.

L�VERSENYZ�S

A l�versenyz�s vagy galoppverseny "a sportok kir�lya" sz�zadokon �t a sport�let jelent�s �sszetev�ja volt, de mai form�j�t az angol teliv�r XVII-XVIII. sz.-i kialakul�s�nak k�sz�nheti. A h�res angol versenyp�ly�kat a XVIII. sz.-ban alap�tott�k, �s klasszikus versenyeiket, mint pl. a Derby vagy Oaks-ot vett�k mint�ul a l�versenyz�ssel foglalkoz� m�s orsz�gok is (ilyen a Kentucky Derby az USA-ban, vagy a klasszikus versenyek �j-Z�landon). Nagy-Britanni�ban �s �rorsz�gban t�len is folytat�dnak "steeplechase" akad�lyversenyek form�j�ban, amelyek k�z�l a legh�resebbek az aintreei Grand National �s a Cheltenham Gold Cup Mindk�t orsz�gban rendeznek "pontt�l-pontig" versenyeket amat�r lovasok r�sz�re.

D�JLOVAGL�S, D�JUGRAT�S �S A MILITARY

A lovassport legt�bb szak�g�nak a gy�kerei a h�bor�s gyakorlatokban keresend�k. M�g a szigor� el��r�sokhoz k�t�tt, magas technikai k�pzetts�get ig�nyl� d�jlovagl�s is - ami klasszikus renesz�nsz lovagl�s XX. sz.-i v�ltozata - az eur�pai hadseregek XIX. sz.-i lovass�gi feladataira vezethet� vissza. Els�nek azonban a g�r�g t�bornok �s t�rt�net�r� Xenophon (i. e. 430-355) volt az, aki le�rt speci�lis mozg�sform�kat �s edz�sprogramokat lovak r�sz�re.

A d�jugrat�s, ennek a manaps�g nagy n�pszer�s�gnek �rvend� szak�gnak is szoros a kapcsolata a katonas�ggal, mivel az akad�lyokon val� lovagl�s tudom�ny�t az olasz kapit�ny Federico Caprilli (1868-1907) helyezte el�sz�r elm�leti alapokra �s alkalmazta a lovass�g kik�pz�s�ben.

A "military" �se egy komplett er�pr�ba volt a katonatiszteknek �s lovaiknak. H�rom f�zisb�l �llt: d�jlovagl�sb�l, terepversenyb�l, �s v�g�l egy akad�lyp�ly�n t�rt�n� d�jugrat�sb�l.

T�VLOVAGL�S �S HOBBI
A t�vlovagl�snak is - amely sor�n nagy t�vols�gokat tesznek meg l�h�ton - katonai m�ltja van, �s modern form�ja is igen speci�lis �s komoly fejl�d�sen �tesett sport�g. �ltalban a legjobb hossz�t�v� lovak az arabok vagy ezeknek keresztezett ut�djai. Ugyanakkor a lovakat gyakran csak mag��rt a lovagl�s �r�m��rt lovagolj�k terepen "wetsern"(ld. Verseny�gakI. - II.) vagy "angol" st�lusban. Az angol �s az �r l�bar�tok sz�vesen t�ltik a telet falk�z�ssal, amikoris l�h�ton k�vetik a kop�kb�l �ll� falk�t, a terepen �tugratva minden �tjukba ker�l� akad�lyt. M�s n�pek is h�dolnak a falk�z�s �r�meinek, mint pl. a franci�k vagy az amerikaiak.

 D�MANYEREG

Eg�szen az 1920-as �vekig a h�lgyek t�bbs�ge d�manyeregben lovagolt. Manaps�g ennek az eleg�ns lovagl�si m�dnak az �jj��led�s�t tapasztalhatjuk, f�k�nt Nagy-Britanni�ban, ahlo van k�l�n egy "H�lgyek D�manyerges Egyes�lete" is, amely �vente rendez egy bemutat�t �s sz�mos tov�bbk�pz�st.