Bukephalosz megszel�d�t�se, Andre Castaigne festm�nye

Bukephalosz (g�r�g�l Βουκέφαλος, a βους �s κεφαλή szavakb�l, jelent�se: „�k�rfej�”) Nagy S�ndor harci m�nje volt �s bizony�tottan a t�rt�nelem legh�resebb lova. A r�mai Piazza del Quirinale t�ren �ll� lovas szoborcsoport egyik szobra is r�la kapta nev�t. Az �kori g�r�g „Bukephalosz” sz�nak latin v�ltozata a „Bucephalus”.

Bukephalosz megszel�d�t�se

Bukephalosz 12 �ves kor�ra val�s�gos sz�rnyetegg� v�lt, lehetetlen volt meg�lni �s let�pte a h�s�t mindenkinek, aki ezt megpr�b�lta. Nagy S�ndor azonban tudta kezelni. Plutarkhosz lejegyezte a t�rt�netet, ahogyan Kr. e. 344-ben a 12 �ves tr�n�r�k�s megnyerte a lovat. A thessz�liai Philonicus, egy l�keresked� hozta a lovat II. Philipposz kir�lynak �sszesen 13 t�lentum�rt (vagy 16 t�lentum�rt – Id�sebb Plinius szerint). Az�ta senki nem tudta meg�lni az �llatot, Philipposzt pedig nem �rdekelte, �m a fi�t, S�ndort igen, �s meg�g�rte, hogy fizet a l��rt, ha nem tudja megszel�d�teni. Alexandrosz megpr�b�lta, �s mindenkit meglepett, amikor bet�rte a lovat. S�ndor megnyugtat� hangon besz�lt hozz� �s lassan �gy ford�totta, hogy a l� ne l�ssa a saj�t �rny�k�t, amelyt�l megijedt �s megvad�totta, �gy siker�lt megszel�d�tenie �t. Plutarkhosz �gy �rja le az esem�nyt, hogy mindez arra sarkallta S�ndor apj�t, hogy a k�vetkez�ket mondja a fi�nak: „�h fiam, legyen olyan kir�lys�god, amely egyenl� �s m�lt� hozz�d, mert Maked�nia t�l kicsi sz�modra.”

Bukephalosz teny�szt�s�vel �s neveltet�s�vel kapcsolatban Pszeudo-Kalliszthen�sz mitikus sz�lat vont a l� eredete k�r�. Ebben a t�rt�netben Philipposz saj�t birtok�n teny�sztette ki a csik�t �s nemes tulajdons�gait az �llat mag�t�l P�gaszoszt�l �r�k�lte. Az �llat mitikus tulajdons�gait a delphoi j�s is meger�s�tette, aki azt mondta a maked�n kir�lynak, hogy Bukephaloszt, a lovat, melynek v�llai k�z�l �k�rfej n� ki, egyed�l az tudja meg�lni, aki egykoron majd a vil�g ura lesz. N�h�nyan azonban �gy gondolj�k, hogy Bukephalosz val�sz�n�leg az akhal-teke v�rvonalb�l sz�rmazott.

Nagy S�ndor �s Bukephalosz

Nagy S�ndor Bukephaloson az isszoszi csat�ban (Kr. e. 333); mozaikr�szlet (Kr. e. 250 k�r�l)

Csatalovai k�z�l Bukephalosz h�t�n lovagolt a legt�bb csat�ba Nagy S�ndor. S�ndor var�zslatos lov�nak legend�ja rengeteg m�v�sz fant�zi�j�t ihlette meg, az �kori vil�gt�l a modern korig egyar�nt. Nagy S�ndor f�rd�j�nek festm�nyei a Louvre m�zeumban �ps�gben maradtak fenn. Az egyik r�szlet, az „�tkel�s a Granikosz foly�n” egy olyan csatalovat �br�zol, mely a lejt�s iszapos foly�mederben k�zd, harapva �s r�gva az ellens�get.

Ak�rcsak a h�s el�d, Akhilleusz, S�ndor is �gy tekintette lovait, mint akik „fel�lm�ltak mindenki m�st, ez�rt meg�rdemlik a halhatatlans�got. Poszeid�n aj�nd�kozta aty�mnak, P�leusznak , aki azut�n nekem adta �ket”.

Bukephalosz 28 �s 30 �ves kora k�z�tt, Kr. e. 326 j�nius�ban pusztult el az indiai �rja ter�leteken, miut�n hal�los sebet szerzett a H�daszp�sz menti csat�ban. S�ndor azon nyomban megalap�totta lova eml�k�re Bukephalia v�ros�t. A v�ros a H�daszp�sz foly� nyugati partj�n fekszik (ma Jhelum v�rosak�nt ismert, Pakiszt�nban).