Jrmdok
A l ngy termszetes jrmdja a lps, az gets, a vgta s a poroszkls. Ezek kzl az els hrmat fel lehet mg osztani klnbz tpus jrmdokra, a modern djlovagls elrsai alapjn. A lpsen bell megklnbztetnk mg pl. sszeszedett-, kzp-, nyjtott- s szabadlpst. Az getsnl s a vgtnl ezek a tpusok a kvetkezk: munka-, sszeszedett-, kzp- s nyjtott getst, illetve a poroszka jrmd. Poroszkl lovak rszre Amerikban versenyeket tartanak. Napjainkban az ugrst is kln jrmdnak tekintjk.
A LPS
A lps sorn ngy patadobbanst hallunk, amelyek abl addnak, hogy az azonos oldali lbak egyms utn rnek talajt, idben jl elklnlve. Ha a lpst a bal htuls lb kezdi, akkor a sorrend a kvetkez: bal htuls, bal els, jobb htuls, jobb els. A kzplps estn a htuls lbak jval az ells lbak patanyoma el lpnek. Az sszeszedett lpsben a lpsek rvidek, de magasabbak, s a htuls lbak az ells lbak patanyomai mg lpnek. A nyjtott lpsben a htuls lbak jval tlpik az ells patanyomokat.
AZ GETS
A z gets sorn kt patadobbanst hallunk, mivel az tls lbak egyszerre rnek talajt. Ezt kvetia rvid lebegsi fzis, majd a msik tls lbpr talajfogsa. Mondjuk az els patadobbanskor a bal ells s a jobb htuls lb r a talajra. A msodik patadobbans a jobb ells s a bal htuls pata fldetrsbl addik. Az getskor a lb elrevitele sorn a lbt sosem kerl a tarktl a talajra bocstott fggleges vonal el. Az getsnek egsz nagy fokban rvidtett vltozatai a piaffe s a passage.
A VGTA
A vgtban hrom patafobbanst hallunk, s a vgta trtnhet jobb vagy bal kzen (az aktulis bels mells lb vezeti a mozgst) attl fggen, hogy melyik kzen lovagoljuk a krt. Ha a l a kls mells lbra prbl vgtzni - mondjuk a jobb lbra egy bal krn - , akkor "hamisan vgtzik". Jobb kzen a lbsorrend, ami a hromtemsget eredmnyezi, a kvetkez: bal htuls, jobb htuls s bal ells egyidejleg, majd a jobb ells, amit egy rvid lebegs kvet.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
